Munkaviszony jogellenes megszüntetése (felmondása)

Bejegyzésünkben először pár szót szólunk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének eseteiről, majd a munkáltatói és a munkavállalói jogellenes felmondás jogkövetkezményeit tárgyaljuk.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésének esetei

A jogellenes munkaviszony megszüntetésének összes esetét nem lehetséges tételesen felsorolni, ezért pár példát emelnénk ki.

1.Jogszerűtlen rendes felmondás

Korábbi írásunkban részletesen elemeztük, hogy a rendes felmondásnak milyen feltételeknek kell megfelelnie. Értelemszerűen akkor lesz jogszerűtlen a felmondás, ha ezek valamelyike nem teljesül.

Tipikus hiba például, ha a felmondást nem foglalják írásba, nem indokolják, vagy az indoklás nem világos, valós vagy okszerű.

2.Felmondási védelembe ütköző felmondás

Régebbi bejegyzésünkben olvashat a felmondási védelmekről. Ebből említsük meg a várandósság a szülési szabadság, vagy a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatti felmondást.

3.Jogszerűtlen azonnali hatályú felmondás

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy az azonnali hatályú felmondással szemben milyen követelményeket támaszt a jogalkotó.

Ezek közül emeljük ki azt, ha a felmondás nem okszerű, vagyis a kiváltó ok nem alapozza meg a munkaviszony azonnali rendeltetésvesztését, valamint azon eseteket, amikor valaki az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló jogvesztő határidő leteltét követően közli az azonnali hatályú felmondást.

4.Érvénytelen közös megegyezés

Végül „Biztos-e a közös megegyezés” című írásunkban elemeztük azt, hogy a közös megegyezés milyen feltételek fennállása esetén támadható meg.

Munkáltatói jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

1.Átalány kártérítés

Jogellenes munkaviszony megszűntetés esetén a munkavállaló követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Ehhez nem szükséges bizonyítania, hogy pontosan mekkora kár érte, csak azt, hogy a munkaviszonya megszüntetése jogellenes volt.

Ha az Országgyűlés elfogadja a Munka Törvénykönyve 2016-os módosítására benyújtott törvényjavaslatot, akkor a munkáltatói jogellenes munkaviszony megszűntetés esetén követelhető átalány kártérítés összege egyről két havi távolléti díjra nő meg.

2.Tételes kártérítés

A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.

A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét.

A munkavállaló ezen túlmenően jogosult végkielégítésre, ha azt a munkaviszony megszüntetés jogellenessége miatt nem kapta meg.

3.A munkaviszony helyreállítása

Bizonyos esetekben a munkavállaló kérheti a bíróságtól, hogy állítsa helyre a munkaviszonyt és helyezze vissza az állásába. Ezek az alábbiak:

a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,

felmondási védelembe ütközött,

ha a szakszervezeti képviselő munkaviszonyának megszüntetéséhez a felsőbb szakszervezeti szerv nem adta hozzájárulását,

a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,

a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Munkavállalói jogellenes felmondás jogkövetkezményei

1.Átalány kártérítés

Határozatlan idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén, a munkavállaló köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltatónak.

Ha határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen a munkavállaló, akkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a munkáltatónak.

Az átalány kártérítéshez nem szükséges a kár pontos összegét bizonyítani, elegendő pusztán a jogsértés tényét alátámasztani.

2.Tételes kártérítés

A munkáltató követelheti az átalány kártérítés mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Azonban a kettő együtt nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató az átalány kártérítés összegét meghaladó mértékű kárigénnyel lép föl, akkor köteles bizonyítani az őt ért kár pontos összegét.

Dencsi Tibor

Jogi szakokleveles közgazdász